Az alvásról

A modern alváskutatás az elektrenkefalográfia (EEG) bevezetésével kezdődött. A módszer neve "elektromos agyírást" jelent.


hirdetés




Az agyi idegsejtcsoportokban keletkező elektromos kisüléseket az EEG vonalak formájában rögzíti egy egyenletesen mozgó papírtekercsen. A hullámok az alvó személy agyának tevékenységét jelzik.



Alszik-e az agy?

Az alvás Shakespeare Macbeth-je számára „napi halál”, Samuel Johnson angol író és szótárkészítő szerint pedig „ellenállhatatlan bódultság”. Mindketten tévedtek: a kutatók kimutatták, hogy agyunk alvás közben is serényen dolgozik.
Az alvás modern személete századunk húszas-harmincas éveitől hódított tért, amikor elektroenkefalográfiával (EEG) kezdték tanulmányozni az alvó ember agyhullámait. Kiderült, hogy az agyhullámok alvás közben is változnak.


Miért nevezik az alvás bizonyos típusát paradox alvásnak?

Az 1952-es évek elején az alváskutatás úttörője, Nathaniel Kleitman és asszisztense, Eugene Aserinsky egyszer s mindenkorra megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az alvás idejére kikapcsol az agy. Elektrookulográfiával (EOG) végzett vizsgálatok során – ez a módszer a lezárt szemhéj alatt is kimutatja a szemmozgásokat – azt tapasztalták, hogy az alvás bizonyos szakaszában szemünk ide-oda rebbenő mozgást végez.
Ilyenkor is alszunk, szemünk csukva van, de szemgolyónk olyan gyorsan mozog, mintha egy három porondon zajló cirkuszi produkciót kísérnénk figyelemmel. Az alvás gyors szemmozgásokkal kísért szakaszaiban az EEG fokozott agyi tevékenységet mutat, és az izmok többsége teljesen ellazul, ami az elektromiogramon (EMG), vagyis az izmok elektromos impulzusait regisztráló felvételeken is megjelenik.
A három egyidejű változás – az agy fokozódó aktivitása, a gyors szemmozgások megjelenése és az izmok elernyedése – annyira meglepő jelenség, hogy a szakemberek külön nevet, pontosabban neveket adtak az alvás e szakaszának: ez a REM (rapid-eye-movement, azaz gyors szemmozgással jellemezhető) alvási szakasz, de szokás paradox alvásnak is nevezni. Azért paradox, mert az alvás mély, az agyban mégis lázas tevékenység folyik.
Ha valakit REM szakaszban felébresztenek, minden esetben élénk álmokról számol be. Ha nem is kizárólag ilyenkor álmodunk, a REM szakaszaiban álmodunk a legtöbbet.


Alapvetően különböző-e a REM és a nem REM alvás?

A nem REM (NREM) alvás során az EEG-n jellegzetes és szabályos hullámmintázatok mutatkoznak. A NREM alvás a nyugodt alvás: ilyenkor egyenletesen lélegzünk, testünk szinte mozdulatlan, bár ebben a szakaszban szoktak egyesek horkolni. Érzékeink a NREM alvás alatt reagálnak a legkevésbé.

A paradox vagy gyors szemmozgással kísért (REM) alvás alatt az alvó abbahagyja a horkolást. A légzés lihegéshez is hasonlíthat, de lassú ki- és belélegzésekből is állhat. Több vér áramlik az agyba, nő az agy hőmérséklete. Meg-megrándulnak az arc és az ujjvégek izmai.
Furcsa módon a kar, a láb és a törzs, amelyek a NREM alvás alatt olykor mozognak, a REM alvás alatt rendszerint teljesen mozdulatlanok. Nem tudni, hogyan idézi elő az agy ezt a bénultságot, de talán éppen ez óv meg bennünket attól, hogy a REM alvás közben kárt tegyünk önmagunkban vagy másokban.


Miért van szükségünk alvásra?

Általában azért szeretjük jól kialudni magunkat éjszaka, mert akkor reggel frissen, tettre készen ébredünk. A tapasztalat azt mutatja, hogy szükség van az alvásra egészségünk megőrzéséhez is.
Nappal bizonyos hormonokat felélünk, de alváskor endokrin rendszerünk pótolja ezeket. Az alvás során egyes sejtek növekedése felgyorsul, és testünk „kiüríti” az ébren töltött órák alatt felgyülemlett felesleges melléktermékeket.
Az alvás bizonyos értelemben serkenti emlékezőképességünket, ám agyunk alváskor nem képes újabb információkat befogadni, tehát bármilyen tetszetős ötlet, képtelenség, hogy alvás közben tanuljunk.


Hogyan alszik el testünk?

Az elalvás bonyolult és aktív folyamat. Hirtelen történik: az egyik pillanatban még ébren vagyunk, a másikban már álomba zuhanunk.
A legújabb kutatások szerint az agytörzs szabályozza, hogy mikor és mennyi ideig alszunk, míg az alvás ciklusai és szakaszai a limbikus rendszer irányítása alatt állnak.

Egyes peptidekről kiderült, hogy természetes altatók. Ezekről az aminosavakból álló vegyületekről ma már tudjuk, hogy erősítik az immunrendszerünket, mivel fokozzák az ellenanyagok termelődését. Korunk kutatásai tehát igazolják azt az ősi orvosi megfigyelést, hogy az alvás segít a fertőzések leküzdésében.


Mennyi alvásra van szükségünk?

A felnőttek többsége akkor érzi jól magát, ha éjszakánként hozzávetőleg 8 órát alszik. Ugyanakkor vannak, akiknek kevés alvásra van szükségük: éjszakánként rendszeresen csak néhány órát alszanak, mégis jó egészségben és erőben vannak. Egyesek másnak egyenesen fásultnak, kábultnak érzik magukat, ha a szokottnál többet alszanak.


Változik-e korral az alvásigény?

Az újdonsült szülők hamar megtanulják, hogy a csecsemő alvási ritmusa mennyire eltér a felnőttekétől. Egy újszülött általában napi 15-16 órát alszik, s alvásában és evésében rendszerint négyórás ciklusok figyelhetők meg. Három hónap elteltével azután a csecsemő alvási ritmusa hasonlítani kezd szüleiéhez.
A cseperedő gyerekek egyre kevesebb alvást igényelnek. Alvási idejük tizenéves korukban állandósul, és felnőttkorukban lassan tovább rövidül. A nők valamivel többet alszanak, mint a férfiak. A középkorúak között nagyobb eltérések tapasztalhatók az alvás terén. A hetvenes éveiket taposó idős emberek jelentős része beéri napi 5-6 órányi alvással, de vannak olyan hetvenévesek, akik éjszakánként 9-10 órát alszanak.
(A lélek és az értelem ABC-je)
Hozzászólások
Keresés
A hozzászólás a regisztráció után válik lehetõvé!

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
________________________
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com

PolarSys Honlapkészítés