Majoránna

(más néven: kolbászfűszer, Origanum maiorana, Origanum majorana, Majorana hortensis, népies neve: majorána, kerti majoránna, majoranna, pecsenyevirág)


hirdetés



Felhasználható fűszerként: mártások, hústöltelékek, pástétomok, zöldséglevesek, omlettek, hal- és szárnyassaláták, halak, vadak, csirke- és marhahúsok, májételek, tök-, bab-, paradicsom-, sajt- és burgonyás ételek készítésénél.

Különleges ízt és zamatot kölcsönöz ételeinknek, melyekhez ujjaink között szétmorzsolva adjuk hozzá, mert így az ízanyagok jobban érvényesülnek. Jól párosítható fokhagymával és chilivel is.


Származása

A majoránna az árvacsalánfélék családjába tartozó, kiváló aromájú, erősen jellegzetes, kellemes illatú és hűsítő, fűszer- és gyógynövény, bár ez utóbbi minőségében kevésbé használatos.

A Földközi-tenger partvidékéről, Észak-Afrikából származó növényt az ókorban a boldogság jelképeként tartották számon. A görögök hite szerint, ha majoránna nő egy síron, akkor az elhunyt örök boldogságot élvez. Az egyiptomiak Ozirisz szent növényének tartották. Az egész római birodalomban elterjedt, valószínűleg a római legionáriusok hozták Pannóniába és vonták termesztésbe. Más források szerint a törökök honosították meg a tizenhatodik században.

A majoránnát hazánkban ma is sok helyen termesztik, különösen a Duna mentén, mert az itteni klíma különösen kedvező az egyébként kényes növénynek. Frissen és szárítva egyaránt használható, mert a szárított majoránna is jól megőrzi ízét. Fűszerként a föld feletti részeket hasznosítják, szárítás után gondosan morzsolva csomagolják. A fűszert jól záródó üvegben kell tartani, különben elveszíti aromáját.

A majoránna levelei halványzöldek, édeskés, fűszeres ízűek. A friss majoránnaleveleket használjuk apróra vágva salátákhoz, halételekhez és vajas mártásokhoz. A növények szárát a parázsra téve a nyárson sülteknek kellemes ízt adnak.


Termesztése


Szaporítása magról történik, az 5-6 cm magasságot elért palántákat, március elején melegágyba, március végén hidegágyba ültetik. Évente 2-3 alkalommal, virágzáskor vágott növény leveleit, lemorzsoljuk.
Szára 30-50 cm-esre is megnő, merev, elágazó. A fiatal hajtások szára szürkészöld, szőrös, az idősebbeké kopaszodó és pirosló. Levelei keresztben átellenesek, alakjuk kerek vagy tojásdad. Virágzata zöldesfehér színű, tömött álfüzér. Június végétől augusztusig virágzik.


Gyógyhatása

Tartalmaz: 0,5-1,3% illóolajat, melynek fő komponensei: terpinén, pinén, szabinén, 9-10% cseranyag (elsősorban rozmaringsav), keserűanyag és gyanta. Hatóanyagai könnyebben emészthetővé teszik az ételt.

A népi gyógyászatban elsősorban gyomor és bélpanaszok, felfúvódás, légzési nehézségek, hasmenés esetén alkalmazták, de nyugtató, görcsoldó, vérnyomásemelő hatása is ismert.

Majoránna tea készítése:
Forrázzunk le 1 csésze forrásban lévő vízzel 1 teáskanálnyi szárított majoránnát, és 3 perc elteltével szűrjük le.

A belőle készült főzet fűszeres, kesernyés, nem a legjobb ízű, viszont hatásos!



Hozzászólások
Keresés
A hozzászólás a regisztráció után válik lehetõvé!

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
________________________
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com

Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com

PolarSys Honlapkészítés