|
A koleszterin
|
|
A koleszterin egy zsírfajta, amely majdnem minden állati eredetű élelmiszerben megtalálható. Az emberi szervezet számára a hormonok és az új szövetek előállításához nélkülözhetetlen, a máj epesav termelésénél is jelentős mennyiség kerül belőle felhasználásra.
|
|
Sok embernek mégis szigorúan kell ügyelnie a táplálékkal felvett koleszterin mennyiségére, hiszen a máj maga is eléget termel ahhoz, hogy az fedezze a test szükségleteit.
hirdetés
A koleszterin vízben rosszul oldódik, ezért a vérben csak nehezen továbbítható. A vérben történő továbbjutást a koleszterinszemcsét körülvevő fehérjeburok segíti elő, amit lipoproteinnek neveznek. A különböző lipoproteineket a sűrűségük alapján osztályozzák: különösen fontos az alacsony denzitású (low density lipoprotein: LDL) és a nagy denzitású (high density lipoprotein: HDL).
A rossz koleszterin: LDL
A vérben az LDL tartalmazza a koleszterin nagy részét, és szállítja azt a májtól a test különböző szerveihez, ahol felhasználálódik. Ha a véráramban túl sok az LDL, könnyen létrejöhet ateroszklerotikus lerakódás az érfalakon, mivel a vérben keringő felesleges LDL-szemcséket felveszik a falósejtek, majd beépülnek az erek falába. Így idővel kis párnácskák képződnek, melyek az ereket beszűkítik, és akadályozzák a szövetek vérellátását. A sok koleszterin legtöbbször sok veszélyes LDL-koleszterint is jelent.
A jó koleszterin: HDL
A HDL kisméretű, koleszterintartalmú szemcséket jelent, amik - ellentétben az LDL-lel -, hasznosak. Különleges tulajdonságuk, hogy az érfalban már lerakódott koleszterint is képesek felvenni, és azt a májhoz szállítani. A máj ezután kiválasztja, így a szervezet megszabadul káros hatásától. Nemzetközi klinikai vizsgálatok igazolták, hogy az alacsonyabb HDL koleszterinszinttel rendelkező betegek esetében magasabb a szív- és érrendszeri szövődmények, így a szívinfarktus előfordulásának gyakorisága, tehát a HDL védi az ereket az ateroszklerotikus károsodástól. Ezért nem elég csupán az össz-koleszterinszintet, vagy az LDL koleszterinszintet befolyásolni, hanem a megelőzés szempontjából elengedhetetlen a HDL koleszterinszint növelése is.
A trigliceridek
Van még egy fontos zsírfajta a vérben, ami szintén szerepet játszhat az ateroszklerózis kialakulásában: a triglicerid. A táplálékkal felvett zsírok legfőbb alkotórészei a trigliceridek, a test zsírszövetei is legnagyobbrészt ezekből állnak. Elégtelen utánpótlás esetén tartalék zsírként elraktározva a test legfontosabb energiaforrását jelentik. A trigliceridek egy része a táplálékkal felvett zsírokból származik, de az emberi szervezet más élelmiszerekből (pl. cukrok, illetve szénhidrátok) is tud zsírt előállítani. A zsírdús étkezés és a nagymennyiségű alkoholfogyasztás eredményeként is megemelkedhet a vérben a trigliceridszint. A trigliceridérték ismerete segít az orvosnak a test zsíranyagcsere állapotának a megítélésében.
Koleszterinszint csökkentő diéta
Táplálkozástudományi szakemberek az egyes országok statisztikai adatait (táplálkozási szokások, megbetegedési, halálozási statisztikák) értékelve arra a következtetésre jutottak, hogy ahol magas az állati eredetű, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó zsírok fogyasztása, ott magasabbak a vér koleszterinszintjének értékei. Ennek következtében, mivel a koleszterin lerakódva az érfalakba érelmeszesedést okoz, gyakoribb a szívkoszorúér-meszesedés és a szívinfarktus is.
Az elmúlt évtizedekben az is bizonyítható volt, hogyha a koleszterinszintet diétával és szükség szerint gyógyszerrel csökkentették, akkor a szívinfarktus kockázata is csökkent.10%-os koleszterinszint-csökkenés 20-50%-kal csökkentette az infarktus kialakulásának kockázatát.
A legújabb vizsgálatok szerint a koleszterinszint drasztikus, 25-30%-os csökkentése nemcsak az infarktuskockázatot mérsékelte, hanem a túlélést is növelte. Az életkilátások 5-9 évvel hosszabbodhatnak meg. Ilyen mértékű koleszterinszint-csökkentéssel a már kialakult szívbetegségben a szívkoszorúér-meszesedés folyamata nemcsak lassítható, hanem bizonyos esetekben még az érelmeszesedés is visszafordítható. A vér magas koleszterinszintje elsősorban táplálkozással, illetve az esetek egy részében a szervezet belső koleszterintermelésének fokozódásával függ össze.
A zsírsavak hatása a vér koleszterinszintjére
| Zsírsav |
Hatása a vér koleszterinszintjére |
| többszörösen telítetlen |
csökkenti |
| egyszeresen telítetlen |
csökkentheti |
telített
|
telített
|
A táplálkozás során különböző zsírféleségeket fogyasztunk. E zsiradékok különböző zsírsavakból állnak, amelyeknek más és más hatásuk van a vér koleszterinszintjére. A legártalmasabbak az úgynevezett telített zsírsavak, amelyek kétszer olyan mértékben emelik a koleszterinszintet, mint maga a táplálék koleszterintartalma. Ezek főleg állati eredetű zsírokban találhatók nagy mennyiségben, nemcsak látható, hanem úgynevezett rejtett zsírok formájában is, például a húskészítményekben. A növényi eredetű táplálékok is tartalmaznak zsírt, ezek azonban főleg úgynevezett telítetlen zsírsavakat, amelyek közül a többszörösen telítetlenek csökkentik, de még az egyszeresen telítetlenek is mérsékelhetik a koleszterinszintet. A növényi eredetű táplálékok - szemben az állati eredetűekkel - egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint.
Hazánkban évtizedeken át jellemző volt a sertészsír túlfogyasztása, az utóbbi években azonban kedvező fordulat történt. Felmérések szerint ma már főleg a telítetlen zsírokat tartalmazó, így egészségesebb margarin és olaj fogyasztása megelőzi a sertészsírét és a vajét.
Ugyanakkor a konyha-, illetve gyártási technikának is szerepe van abban, hogy a növényi zsiradékok egészségmegőrző hatásukat kifejthessék. Az olajok ismételt felhevítését, felhasználását kerülni kell. A margaringyártásban modern technológiai eljárásokkal kell biztosítani a legoptimálisabb zsírsavösszetételt.
Hazánkban is forgalomba került a Flora margarin, amelynek zsírsavösszetétele a legkedvezőbb a margarinok közül és csökkenti a vér koleszterinszintjét is.
Hazánk lakossága kétharmadának az ideális, 5,2 mmol/1 felett van a koleszterinszintje, egynegyedének pedig a már kórosnak mondható, 6,5 mmol/1 felett. A túlzott zsírfogyasztás következtében a másik szintén fontos vérzsírféleség, a triglicerid szintje is emelkedett értékeket mutat a lakosság 20%-ánál. A trigliceridszint 2,3 mmol/1-ig elfogadható.
A helyes táplálkozás segít az ideális koleszterinszint elérésében és megtartásában. A túlzottan magas koleszterinszint az esetek nagy többségében diéta segítségével 10-20%-kal csökkenthető. Már kialakult szívkoszorúér-betegség esetén ez a csökkenés hatékony gyógyszeres kezeléssel tovább fokozható.
Néhány táplálék koleszterintartalma (mg/100g)
sertésvelő
|
3000
|
rostonsültek
sertéscomb
csirkecomb (bőrrel)
marhacomb
pulykacomb (bőrrel) |
94
88
84
79 |
libamáj
borjúmáj
marhamáj
sertésmáj
csirkemáj |
300-900
370
270
260
200 |
főzőkolbász
téliszalámi
sertéssonka
sertés- és marhavirsli, párizsi, krinolin
olasz felvágott
pulykafelvágott |
100
150
47
75
83
82 |
csontvelő
császárhús
disznósajt
vaj
sertészsír
csirkeszárny
csirkecomb
csirkemell
pulykacomb
pulykamell |
240
140
132
230
86
98
92
80
89
82
|
tejszín
tejföl (22%-os)
tojás (l db) csak a sárgájában van koleszterin
krémtúró
étkezési túró
étkezési túró (sovány)
|
75
40
250
77
25
9
|
Hosszútávú vérzsírszint- és testsúlycsökkentő, energiaszegény étrendhez ajánlott élelmianyagok és élelmiszerek
A diéta idején ehető ételek:
marha-, baromfi-, vad-, borjú-, bárányhús sovány része, a húson látható összes zsír eltávolítása után, sovány sertéshús, párizsi, krinolin, szafaládé, virsli, fehérpecsenye, gépsonka, zalai felvágott, baromfi- és pulykafelvágott, diétás kenőmájas és sonkaszalámi, mindenfajta hal, makréla halkonzerv
heti 1-2 tojás
margarin (Flora), növényi olajok
0,51 tej (1,5% zsírtartalmú), joghurt vagy kefir, félzsíros túró, 20% zsírtartalom alatti sovány sajtok
- Kenyér, tésztafélék, édességek:
barna kenyérből, rozs- vagy korpás kenyérből, szójás kenyérből 1 vékony szelet (kb. 50 gramm) naponta
minden fajtájuk nyersen vagy főzve, párolva vagy salátának, burgonyából maximum 10 dkg
alma, citrom, egres, eper, görögdinnye, grapefruit, körte, málna, meggy, narancs, ribizli és az ezekből készített, nem cukrozott vagy édesítőszerrel készített kompótok
kávé, tea, ásványvizek, csapvíz, édesítőszerrel készített limonádé, energiamentes, mesterséges édesítőszerrel (szacharin, ciklamat, aceszulfam, aszpartam) készült "light" italok
A diéta idején nem ehető ételek
zsíros húsok, liba, kacsa, kolbász, hurka, belsőségek, húskonzervek, szalámik, felvágottak
Az elkészítési eljárások közül a rántás és a zsírban sütés helyett a főzés, a párolás, a grillezés, a teflon, az alufólia ajánlott.
zsíros tojásrántotta és majonéz, tojással készült ételek
állati eredetű (sertés-, liba-, kacsa-) zsírok, szalonna, tepertő, vaj, vajkrém
több, mint 0,5 l tej, tejföl, tejszín, tejszínhab, sűrített tej, zsíros tej, zsíros (20-25%-nál nagyobb zsírtartalmú) sajtfélék
- Kenyér, tésztafélék, édességek:
fehér kenyér, zsemle, pékáruk, kalács, liszt, tésztafélék, rizs, cukor, lekvár, méz, glukonon, marcipán, bonbon, csokoládé, kakaó, fagylalt, rántással készült leves és mártás
Az úgynevezett diabetikus édességek is tilosak!
- Zöldségek és főzelékfélék:
szárazbab, zöldborsó, lencse, kukorica, sütőtök
ananász, banán, cseresznye, datolya, dió, füge, gesztenye, mazsola, mogyoró, őszibarack, ringló, szárított gyümölcsök, szilva, szőlő
alkoholos italok (bor, sör, pálinka), a kereskedelemben kapható üdítőitalok (pl. kóla, tonik, szörpök, gyümölcslevek)
- Étvágycsökkentőként fogyasztható:
búza- vagy zabkorpa, zabpehely 3x1-2 evőkanállal, zabalapanyagú rostos italok
A lakosságnak csökkentenie kellene az összes zsír, ezen belül főleg az állati eredetű, telített zsírsavak fogyasztását, amelytől önmagában is lényegesen csökkenne a magas koleszterinszint kialakulásának esélye.
Szerző: Dr. Pados Gyula
(Forrás: home.hu.inter.net/~hvince, euuzlet.hu)
|
Szív és érrendszer 
