|
| Hasnyálmirigyrák |
|
A rákos halálozást okozó daganatok között a hasnyálmirigyrák Magyarországon az 5. helyen áll, és az összes rákos halálozás közel 5%-át okozza.
|
|
hirdetés
A halálozási adatok alapján nálunk nincs nagy különbség e rákféleség férfiakban és nőkben való előfordulása között .
A hasnyálmirigyrák típusai
A hasnyálmirigyrák főként idősebb korban fordul elő, leggyakrabban 60 éves életkor után, de előfordulása a 30 évesek körében sem ritka. Az előfordulás gyakorisága a korral nő. Nemzetközi statisztikák szerint a hasnyálmirigyrák előfordulása világszerte emelkedik.
A hasnyálmirigyrákok túlnyomó többsége még ma is késői, előrehaladott állapotban kerül felismerésre, amelynek legfőbb oka, hogy a hasnyálmirigy rejtett elhelyezkedése miatt nehezen hozzáférhető a vizsgálatok számára.
A rák elsősorban a hasnyálmirigy fő tömegét képező külső elválasztású mirigyek és a pankreászvezeték hámsejtjeiből indul ki, de ritkán a hormontermelő Langerhans-szigetek sejtjeiből is kiindulhat jó- és rosszindulatú daganat.
A rákok 70%-a a pankreászfej területéről, 20%-a a hasnyálmirigy testének, 10%-a pedig farki részének területéről indul ki. Ezt azért érdemes megjegyezni, mert a hasnyálmirigyrákok kiindulásuk helyétől és elhelyezkedésüktől függően, meglehetősen eltérő tüneteket okoznak.
A hasnyálmirigyrák tünetei
A hasnyálmirigyrák alattomos, a korai időszakban alig, vagy csak rendkívül nehezen felismerhető megbetegedés, tüneteket ugyanis többnyire csak akkor okoz, amikor már meglehetősen előrehaladott stádiumba jutott a daganat.
A leggyakrabban mutatkozó tünetek: a nagyfokú étvágyvesztés, lesoványodás, leromlás, hányinger és hasmenés. Ezek azonban mind olyan tünetek, amelyek más szervek rákos megbetegedése esetén is kialakulhatnak.
A tünetek a rák kiindulási helyétől függően eltérőek. Mint említettük, a hasnyálmirigyrákok többsége (70%-a) a hasnyálmirigy feji részéből indul ki. Ezek többnyire azáltal hívják fel magukra a figyelmet, hogy növekedésük során elzárják a hasnyálmirigy kivezető csövét és a szomszédságában lévő közös epevezetéket is. Ezáltal sárgaságot és emésztési zavarokat okoznak, mivel az elzáródás miatt sem az emésztőenzimeket tartalmazó hasnyálmirigynedv, sem az epe nem tud a vékonybélbe bejutni. A beteg bőre és szemfehérjéje sárgás színezetűvé válik, vizelete pedig sötét lesz, tehát a sárgaság tünetei alakulnak ki nála.
A hasnyálmirigy testéből és farki részéből kiinduló rákok ilyen elzáródást nem okoznak, így ezen betegeknél sárgaság sem alakul ki. Az ilyen elhelyezkedésű tumoroknál a has felső részében jelentkező és a hátba kisugárzó görcsös fájdalmak szoktak fellépni, mivel a rák beszűri a környezetében elhelyezkedő nagyobb, fontosabb idegdúcokat.
A fenti tüneteken kívül minden hasnyálmirigyrák esetében - elhelyezkedésétől függetlenül - nagyfokú étvágytalanság és súlyvesztés, gyors testi leromlás alakul ki. Ezek azonban rendszerint késői, a rák igen előrehaladott stádiumában fellépő tünetek.
A hasnyálmirigyrákra jellemző a gyors terjedésre való hajlam. A nyirokereken keresztül igen korán beterjed a környéki (regionális) nyirokcsomókba, de a szomszédos szervek közvetlen rákos beszűrése is gyakori jelenség. Korán bekövetkezik a ráksejtek vérerekbe való betörése és a vérpályákon át a szervezet távoli szerveibe történő eljutása is. A vérpályákon át történő terjedés révén áttétek (metasztázisok) alakulhatnak ki, elsősorban a májban, tüdőkben, csontokban, de más szervekben is.
(Forrás: daganatok.hu) |
Tumoros betegségek 
